Beszámolók

 

Balázs beszámolója a 2016-os nyári edzőtáborról:

 

Soha jobban nem kezdődhetett volna a tábor napja. Felkeltem már indultam is volna a Sifu-val megbeszélt találkára, de Budapesten akkora eső kínálta meg a várost, hogy 5-10 méternél távolabb nem láttam semmit. Végül csak befutottam egy kis késéssel a megbeszélt helyre, még szerencse, hogy nem az edzésekről késtem, mert lehet el se indultunk volna Balatonszemesre, azóta nyomhatnám a fekvőket.

Bár vissza gondolva az autó tetején is mehetett volna a fekvőtámaszozás.

Balatonnál már jó idő volt, kellemes, kicsit borongós időjárás pont aktuális az edzéshez. Az első nap gyorsan eltelt. Formák, bázisok és harci feladatok tömkelegét zúdították ránk Sifu-ék de nagyon jól éreztük magunkat a feladatok végrehajtása közben. Szerintem nem baj, ha a többiek nevében is nyilatkozok, max Fai Gerk 3 ütés.

Első nap sokat voltam a földön, és másnap a derekam meg is érezte. Meg úgy mindenem fájt az első nap után.

A tábor előnye, hogy tényleg sok mindenkivel kipróbálhattad a gyakorlatokat, hiszen nem mindenki sőt, senki sem csinálja ugyan úgy a technikákat mint a másik! Sokat tapasztalhatsz és fejlődhetsz a tábor alatt, ha szíved lelked beleteszed az egészbe. Bár szerintem, ha eredményt szeretne az ember máshogy nincs is értelme csinálni a kung fu-t.

A földrevitel kivédésétől kezdve a fegyveres támadásokon keresztül rengeteg gyakorlatot mutattak be a mestereink. Mindegyikre több féle megoldást próbálhattunk ki oktatóink jóvoltából, vagy egy gyakorlatot vittünk tovább és tettek bele még egy plusz csavart, hogy majd a támadó már tényleg lélegezni se tudjon, ha ne adj isten tényleg ilyen szituációba keveredne valamelyikünk.

Nekem kimondottan tetszett Jani sifu földrevitel elleni gyakorlata és Imi sifu Kop Jarn-os feladatai amik nagyon bennem maradtak a tábor során...meg az éjszakai dodzsemezés, sajnálhatja mindenki aki kimaradt belőle.

Aztán voltak a versenyek is. Láncütés: ki mennyit üt le egy adott idő alatt, plusz az átlag ütés szám is mérve volt.  A guggolás verseny szám mellett nem siklathatok el. Unszolásomra egy kung fu testvér részt vett a versenyen. Semmi felkészülés nem volt a háta mögött és második lett ami nagyon szép teljesitmény...bááár azóta is izomláza van és párszor csuklanom kellett volna (ezt ő mondta), de ez már mellékes. Volt még fekvőtámasz, oldalsó plank itt is nagy gratula a kung fu testvérnek, én fél perc után sírva fakadok. Jött a  normális plank :  Minden elismerésem a srácnak aki megnyerte!!! Én személy szerint 2 perc után már haldoklok, nos nem kimondottan a kedvenc gyakorlatom a plank. És végül a Lat Sau... Hát ahogy magamat ismerem meg se lepődtem, hogy az első körben a tavalyi győztes ellen kerültem párba. Mondjuk ki, úgy elnyomott mint a bélyeget, de hát ez is tapasztalat szerzés. Na majd jövőre nehezzebben adom magam!

Persze voltak éjszakai kimaradások, természetesen csak nagykoruak mehettek ki a táborból, 10 kor takarodó mindenkinek semmi tingli-tangli..... na jóóóó volt egy „kis” nyaralós része is az edzőtábornak, nem voltak nagyon szigorúak a Sifu-k és szerintem ez nagyon jó. Az éjszakák jól teltek mindenki addig maradt amíg bírta, de reggel 9 edzés.

Egy nagy család, így tudnám jellemezni a egész társaságot.

 

Volt vendég oktató is, na ott meg tanultam, hogy kell szúrni késsel. De szerintem ennyi elég is erről a témakörről.

A Sifu bemutatiott valamilyen földre viteles gyakorlat, vagy csak éppen elakarjék kapni a csípődet (?) annyira nem emlékszem erre pontosan de  arra már igen, hogy Józsi úgy jött felém mint egy állat, szó szerint, és sajnos a röhögőgörccsel nem igazán jól lehet védekezni.

A végén Peti sifu-tól tanulhattunk Chi Gerk-et is, bár ott már eléggé elpilledtem, mert árnyék nulla volt és már 3 órája nyomtuk a kung fu-t.  Imi sifu végül rám parancsolt, hogy menjek mert nem sűrün fogok ilyet látni és csinálni a közel jövőben. Nem bántam meg, csak már elfeljtettem hogyan kezdődik a gyakorlat.

Egy szónak is száz a vége, én jól éreztem magam a táborban, nagyon sokat lehetett tanulni és tapasztalni, csak ajánlani tudom mindenkinek.  Plusz csapatépitő jelleggel is bír és közelebb hozzta Imi sifu és Jani sifu csapatait. Legalább is én nagyon közel éreztem Lat Sau közben Tomi Lee Back Fist-jét.

Egy életre szóló élmény volt számomra a tábor!   Köszönöm szépen Imi és Jani sifu-nak!

 

==============================================================

Attila beszámolója a 2016-os nyári edzőtáborról:

EBMAS Kung-fu tábor 2016 Balatonszemes

  1. 07. 25. hétfő: Még 3 nap a táborig. Már alig várjuk. Végre sikerült minden munkát megnyugtatóan szüneteltetni. Még jó, hogy szabin vagyok. Agyilag már teljesen fáradt vagyok. Ütés számláló programozás szóba sem jöhet. A laptopra már rá sem tudok nézni. Szerencsére délután edzés. Majd ott feltöltődök. Edzés előtt kis küzdelem a kicsikkel. Szokás szerint nincs kedvük edzésre jönni. Nehéz az elszakadás a laptoptól és az XBOX-tól. Egy kis érvelés a közelgő táborral meg egy kis apai szigor és már ülünk is a bringákra. Az edzőterembe lépve csodálatos módon elmúlik a fejfájásuk, amint elkezdenek labdázni. Az edzésen kevesen vagyunk. Táborra készülnek, vagy nyaralnak. Az edzés szokásos jó hangulatban telik, kellemesen elfáradunk.

Otthon még összeszedem magam és átnézem a programot. Rádöbbenek, hogy milyen régen csináltam. Szerencsére nem lesz vele sok munka, réárek holnap elkezdeni. Hurrá, alvás.

 

  1. 07. 26. kedd: Még 2 nap a táborig. Kényelmes kelés. Elintézem a kötelező dolgokat, és belevetem magam az ütés számláló program átalakításába. Néhány megszakítással (ebéd, vacsora) egyfolytában nyomom a billentyűket. Nem is olyan kevés, de egyre jobban tetszik. A tesztelésre már nem maradt idő. Mire kész, a gyerekek már régen alszanak. Nem baj, majd holnap, vagy a táborban. Már csak kettőt kell aludni. Hurrá.

 

  1. 07. 27. szerda: Még 1 nap a táborig. Délelőtt gyors bevásárlás a táborra. Természetesen bringával, hiszen gyönyörű az idő. A Budosport boltban épp kifizetem a kesztyűmet és betoppan Imi Sifu és Viki. Ezt pozitív előjelnek veszem. Utána még egy kör a Lidliben víz és nasik minden mennyiségben. A bringa púpozva tele, lehet haza menni. Délután még edzés, utána sietünk haza pakolni. Mire minden megvan késő este van. Nem baj holnap utazunk.

 

  1. 07. 28. csütörtök: Hurrá utazunk. Korai kelés. Útravaló készítése. Kicsik ébresztése, Kocsi felpakolása (csomagtartó, tető boksz) és bepakolás. Sietek, mert egyre borúsabb az idő. Végére úgy leizzadok, hogy muszáj letusolni. Már mennék kiállni a kocsival, kinyitom az ajtót, és szakad az eső, az udvaron bokáig ér a víz. Na jó, cipő le, be a kabát alá, gumicsizma fel és lehet indulni.

Még szerencse, hogy időben indultunk. Klassz lett volna ilyen viharban pakolni. Gyors tankolás (vihar miatt csak készpénzzel), találkozó az Europarkban. Felvesszük az utasainkat, kettőt a négyből. A többiek elaludtak(, vagy megijedtek az esőtől :-). Nem baj, legalább nem kell ebben a cudar időben kinyitni a tető boxot.

A körülményekhez képest simán utazunk a Balatonig. Közben egyre nagyobb szüneteket tart a vihar. Bízunk a jó időben. Jani Sifu tanítványai nagyon barátságosak. Az idő gyorsan eltelik. Hamar megérkezünk a táborba. Már majdnem mindenki ott van. Lassan az eső is teljesen eláll. A szobákra még várni kell, de addig lehet beszélgetni.

A szobák kicsik, de hát sok jó ember... Berámolunk, és jöhet az első edzés.

A környezet kellemes. Az egyre erősödő napsütés hamar felszárítja a parton a gyepet. Egyetlen zavaró tényező, hogy alig halljuk a Sifukat a mellettünk folyó alapozástól.

Az edzés a szokott módon kezdődik. Kicsit fura a terepen edzeni. Nehezebben mennek a fordulások, de kárpótol a friss levegő és a látvány. Jönnek a páros gyakorlatok. Kicsit megszeppenve választ mindenki párt a saját csoportjából. Hiába a tanács, mindenki egy kicsit tart még az idegen arcoktól. Még egy kis unszolás a párcsere alkalmával és megjön a bátorság. Kis beszélgetés a gyakorlatok alatt az első „idegen” társsal, és megjön a bátorság is. Ne harap senki. Mindenki ráérez az új emberekkel végzett gyakorlatok varázsára. Utána már szeretnénk mindenkit kipróbálni.

Edzés után rövid „free time”. Ebédre benyomjuk a megmaradt szendvicseket, aztán irány a part. A víz kellemes, a nap süt, a társaság jó. Mi kell még? Jót játszunk a vízben. A gyerekek meglepően szófogadóak. Amikor eljön az ideje első szóra jönnek ki a vízből. Talán már várják a délutáni edzést? Vagy nem akarják fekvőtámasszal kezdeni 😉

A délutáni edzést Jani Sifu tartja. Biztos fura lesz. Hát az is lett. Egy kis időbe beletellett, mire felvettük a tempóját, de a tanítványai sokat segítettek. Estére jól elfáradtunk. Persze aki nem vette komolyan a feladatokat, az nem annyira. Néhányan „véresen” komolyan vettük, de nem volt semmi súlyos, csak néhány véletlen karmolás és túlságosan elengedett egyenes a másik orrára.

Az esti program: vacsora, fürdés, kis közösségi élet, aztán 11-kor szigorúan alvás. Kell az energia a holnapi edzésekre

Innen sajnos homályosabbak az emlékek, mert a sors úgy hozta, hogy csak egy év elteltével tudom folytatni a beszámolót.

Emlékszem, hogy voltak versenyek is. Ezek is jó hangulatban zajlottak. Nekem különösen, mivel meglepetésemre sikerült a guggolót megnyerni. Persze még volt az eredménye is. Napokig olyan izomlázam volt, hogy csak  na. De megérte.

A plank verseny csalódás volt. Sajnos a guggolás úgy kimerített, hogy fél perc után fel kellett adnom. Sebaj, biztos ezt is meg kellett tapasztalni. Szerencsére az oldalsó plankre sikerült egy kicsit kifújnom magam és sikerült egy második helyet megcsípni.

Az edzések között is jól éreztük magunkat. Volt aki egy kicsit jobban is a kelleténél, de ilyen társaságban még ez is belefér. Inkább itt, mintsem olyanok között, akik cserben hagyják, vagy éppen ki is használják a kiszolgáltatott állapotát.

A fiúk is jól érezték magukat. Különösen Kelemen. Mindig talált magának társat, akivel elmehetett pancsolni a Balatonba. Mikor megkérdeztem õket, egyértelmű volt a válasz: jövőre is jövünk kungfu táborba. Én is várom már.

==============================================================