Idén őszre, pontosabban november végére szerveztem egy kis létszámú kungfu elvonulást, aminek az volt a rendeltetése, hogy a haladó és a legmagasabb szintű (2.mesterfokozat) vizsgákat elkülönülten, odafigyelve meg tudjuk csinálni. A másik fontos szempontja az volt, hogy szerettem volna azoknak a tanítványaimnak meghálálni a segítségét, akik segítettek még nyáron a saját edzőtermünk felújításában! Első sorban nekik szerettem volna egy ilyen kis elvonulást szervezni, ahol foglalkozunk elmélyültem a Biu-Tze formával és a Wing Tsun Kuen mesterszintű technikáival!

Őszintén szólva arra számítottam, hogy kb. 5-7 fő lesz és szűk körben foglalatoskodunk a fent említett dolgokkal. Ennek ellenére, amikor kihirdettem az eseményt, nagy érdeklődést keltett a dolog! Amikor oda érkeztünk, hogy november végén utazunk a Börzsönybe, kb. ~20 fő volt a létszám! Ez nagy dolog, így november végén és örültem is neki nagyon!

Az kungfu elvonulás maga nagy vonalakban letisztult volt. Volt olyan része, ahol közös elmélyült beszélgetés volt, ahol kicsit jobban beleláthattam a tanítványaim lelkébe és megismerhettük egymást egy kicsit még közelebbről! A technikák és a gyakorlatok amiket terveztem, sajnos kevesebb időn keresztül tudtunk velük foglalkozni, de attól függetlenül szinte maximális hatékonysággal végiggyakoroltunk mindent!

A vizsgák voltak a legfajsúlyosabbak és természetesen a vizsgák emésztették fel az idő legnagyobb részét! Csak hogy érthető legyen, pl. csak szombaton több mint 4 órán keresztül csak a 8.tanulófokozatú és a 2 db 2.mesterfokozatú vizsgát csináltuk, ami még az én kritikus szememmel nézve is nagyon kemény volt!

Összetett és szerteágazó készségeket igénylő egy ilyen vizsga. Elméleti rész, formák, Chi-sau és technikák, aztán küzdelmi gyakorlatok. Nagyon elfáradtak a vizsgázók a hosszú vizsga alatt és teljesen felőrlődött az állóképességük és a maradék erejük is! Több különböző stílusú küzdő ellen kellett megállni a helyüket. Ilyenkor mindig szoktam figyelni, hogy ki hogy küzd az utolsó és az utolsó előtti ellenfél ellen, amikor már alig van erejük arra, hogy a kezüket fenn tartsák!
Sajnos volt egy-két kisebb sérülés(Zúzódások és egy-két bement ütés), de mindent egybe vetve minden fantasztikusan lezajlott.

A kungfun kívül, amit fontosnak tartok, az az elmélyült beszélgetések és a közös séta, kirándulás a környező erdőkben, kilátóban természetben. Egy ilyen elvonulás alkalmával lehetőség van arra hogy az ember magába nézzen és fejlődjön a belső énje is, a személyisége és a többiek felé irányuló viszonya is. A harcművészetnek nem csak az a lényege, hogy megtanulj jól küzdeni és felfejleszd a fizikumod! Van egy belső, lelki fejlődés is, amit az ilyen elvonulások alkalmával, ha elcsendesíted az elméd, lehetőséged van máshogy látni a dolgokat.

Az új év rendkívül eseménydúsan és produktívan indult! Már január második hétvégéjén egy nagyszabású eseményt szerveztünk, a 2022-es Téli kungfu elvonulásunkat! Az idei idáig az ötödik alkalom, hogy ezt a téli eseményt megszervezhettük! A megszokottnál kevesebben voltunk, viszont már annak is nagyon örültem és hála töltötte el a szívemet amiatt, hogy egyáltalán meg tudtuk szervezni ezt az edzőtábort! Érdemes azt a szót kicsit ízlelgetni, hogy “Elvonulás”! Minden alkalommal, hogy egy ilyen eseményt szervezünk, figyelem a tanítványokat, figyelem magamat, hogy ki hogy viszonyul az ilyen közös eseményekhez! Azt vettem észre, hogy igazán megélni kevesen tudják! Az egyik fontos tulajdonsága egy elvonulásnak az lenne, hogy otthon hagyod a gondjaidat, a teendőidet, az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos terheidet és a rengeteg munkát! Ha mindent otthon tudnál hagyni, át tudnál szellemülni és ki tudnád üríteni a zajos elmédet és csendben tudnál megközelíteni egy ilyen eseményt, az lenne a teljesen ideális!
-Van olyan tanítvány, aki jól rákészül egy ilyen eseményre és alig várja hogy el tudjon indulni.
-Van olyan gyakorló (vagy inkább oktató), aki nyűgként él meg egy ilyen edzőtábort és “muszájból” jön el, mert a vizsgához kötelező, mert a mestere kötelezte rá vagy mert “szükséges kötelességnek” ítéli meg a fejlődés rögös útján!
-Van olyan is, aki nagyon szereti a kungfut, szeretettel és lelkesedéssel jön el egy táborba, de nagyon zsúfolt az élete: munka, karrier, család, egyéb teendők, ezért rohanva jön el, 1-2 napot marad vagy csak rövid időre jön, a tábor közben telefonál és ügyeket intéz és utána rohanva távozik!

Következőleg, ha egy ilyen elvonuláson veszel részt, próbáld magadba tudatosítani ezeket a tényezőket!
Csendesítsd el a zajos elméd! Hagyd otthon a gondjaidat és a teendőidet! Próbálj időben elindulni és addig minden fontos dolgodat letudni! Onnantól kezdve pedig, hogy megérkeztél, tedd félre a telefonod (a legjobb egy olyan helyszín ebből a szempontból, ahol egyáltalán nincs térerő és wifi) és csak abban az esetben használd, ha feltétlenül szükséges!
Tölts időt a többiekkel, beszélgess, menjetek el sétálni, elmélkedjetek a kungfuról! Sokkal mélyebb kapcsolatba tudsz így kerülni a kungfu testvéreiddel, amire amúgy a hétköznapokban kevésbé van lehetőség! Az ilyen emberi kapcsolatok a legfontosabbak az életben! Egy harcművészeti iskolát is sokkal népesebbé és erősebbé tesz az, ha a tagok jó kapcsolatban vannak egymással!
Ha pedig a kungfu gyakorlását is csendes elmével tudod megélni, biztos lehetsz benne, hogy olyan szintre fogsz eljutni, amire amúgy esélyed sem lenne!

Ebben a bejegyzésben az utazásunk célját, magát az edzőtábort fogom leírni és az azzal kapcsolatos tapasztalatainkat!

Jómagam is nagyon sokat tanultam, tapasztaltam és fejlődtem ebben az intenzív három napban és komoly izomlázam volt már akkor is és még utána kb. egy hétig! Azzal is tisztában vagyok, hogy egy intenzív edzőtáborban, továbbképzésben a folyamatos magas fokú figyelem és maga az a tény, hogy próbálsz mindent megfigyelni, megérteni és elsajátítani, az mentálisan igencsak igénybe vesz, e melllé pedig a fizikai fáradság, az izmok fáradsága tesz teljessé egy edzőtábort vagy szemináriumot! Maga ez a mentális-fizikai igénybevétel teszi lehetővé azt a fejlődést, amit mással nem lehet elérni!

Az első nap nagyon sokat beszélgettünk Emin Sifuval és gyakoroltunk az EBMAS tanulói program végét. Kitértünk a 10, 11. tanulófokozat szituációs gyakorlataira, amit a következő nap folytattunk!

A második napon találkozunk egy nagyon kedves, tisztelettudó török sráccal, akit Mehmednek hívtak. 10.tanulófokozata volt, ahhoz képest igencsak harcias és technikailag is bizonyos szempontból elég képzett volt! Annyit érdemes megemlítenem, hogy a török tanítványok nincsenek túl fokozatozva és ahogy láttam, kemény fogják őket és szigorú hierarchikus rendszerben vannak, harc szempontjából pedig elég jól megállják a helyüket! Gyakoroltunk mindannyian elég sokat Mehmeddel, folyamatos szabad küzdelem volt megállás nélkül és a végén csináltunk egy közös több támadós szituációs gyakorlatot!

 

Kedves Olvasóim,

Hónapok óta edzettem magam fizikailag, képeztem magam minden lehetséges módon és készültem mentálisan is a nagy utazásra!
Szeptember közepén vált lehetővé az utazás, négy tanítványommal látogattuk meg Dai-Sifu Emin Boztepe-t Baglicában, Törökországban, a szülőfalujában, ahová nemrégiben az EBMAS világszövetség egyik központja került.
A pandémia óta Sifu Emin nem utazott és nem tartott szemináriumokat, mint ahogy azt előtte 19 évig megszoktuk!
Helyette ő várta Baglicában az EBMAS tanítványokat, szerte a világból, májustól-októberig, havi egy-egy három napos edzőtábor keretein belül!
Először, május-júniusban körvonalazódott, hogy szeretném meglátogatni Emin Sifut és órákat venni tőle, tovább fejlődni és a Chi-gerk, fabábú szekciókat gyakoroljam, illetve befejezzem a maradék eddig meg nem tanult szekciót! Augusztust beszéltünk meg és kezdtem el szervezni, de végül más utazások, nyaralás, illetve az idő szűke miatt végül a szeptember mellett tettem le a voksom és azt az időpontot találtam a legmegfelelőbbnek! (Utólag nagyon örülök, hogy ezt a döntést hoztam meg!)

A következő bejegyzésben írok egy bővebb fogalmazást az utazásunk kapcsán és a szemináriumon tapasztaltakról!
Múlt héten épségben hazatértünk, egyelőre az eredményeinket foglalnám össze:

  • Sikeresen levizsgáztam Dai-Sifu Emin Boztepe előtt a Wing Tsun Kuen 4.mesterfokozatára!
  • Két tanítványom, Péter és Józsi Sihingek sikeresen levizsgáztak 1.mesterfokozatra, így már összesen három mester tanítványom van!
  • Árpád, a magántanítványom sikeresen levizsgázott 11.tanulófokozatra!

 

Szép napot mindenkinek!